Kezdőlap

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) előirányzatából nyújtható állami támogatásnak minősülő jogcímek, támogatható tevékenységek:
1. foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdasági infrastruktúra fejlesztés,
2. foglalkoztatás-barát fejlesztések elsősorban kis- és középvállalkozásoknál,
3. a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés,
4. a foglalkoztatás és életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével,
5. gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés,
6. vonzerőfejlesztés, kulturális és természeti örökség fejlesztése,
7. fenntartható települési közlekedésfejlesztés,
8. a települési önkormányzati infrastrukturális létesítményekben energiahatékonyság-növelés és a megújuló-energia felhasználásának támogatása,
9. a meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása,
10. leromlott városi területek rehabilitációja,
11. erősebb kohézió megteremtése a városi közösségekben helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével,
12. a helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási megállapodások, valamint azok munkaerő-piaci, képzési és fejlesztési programjai támogatásával,
13. a térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek,
14. a társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok,
15. a helyi identitás és kohézió erősítése.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) előirányzatából nyújtható állami támogatásnak minősülő jogcímek, támogatható tevékenységek:
1. a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci eszközökben való részvételének és
munkaerő-piacon való megjelenésének elősegítése,
2. a család társadalmi szerepének megerősítése, továbbá a gyermekek és fiatalok képességeinek
kibontakoztatása,
3. aktív közösségi szerepvállalás és önkéntesség fejlesztése,
4. a társadalmi együttélés erősítése,
5. a területi hátrányok felszámolását szolgáló komplex programok emberi erőforrást célzó beavatkozásai,
6. a mélyszegénységben élők, romák felzárkózásának, periférikus élethelyzetek felszámolásának segítése,
7. az egymást erősítő, elmaradottságot konzerváló területi folyamatok megtörése,
8. népegészségügyi mozgósítás, az egészségtudatosságot erősítő programok és szolgáltatások fejlesztése,
9. a minőségi feladatellátást támogató eszközök és alkalmazások fejlesztése, illetve a korai intervenció
megerősítése,
10. az intézményekben, szolgáltatások területén dolgozó humán erőforrás életpályájának javítása, dolgozói mobilitás,
11. hátrányenyhítés a társadalmi integrációt szolgáló társadalmi gazdaság eszközeivel,
12. a társadalmi együttműködést szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, bentlakásos intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése,
13. a területi hátrányok felszámolása komplex programokkal,
14. a mélyszegénységben élők, romák felzárkózását és a periférikus élethelyzetek megszüntetését segítő infrastrukturális beruházások,
15. a minőségi oktatáshoz, neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása, korai iskolaelhagyás csökkentése,
16. a neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása a nem formális és informális tanulási formákon keresztül,
17. az intelligens szakosodás növelése a felfedező kutatásokban,
18. az emberi erőforrás fejlesztése az egész életen át tartó tanulás eszközeivel,
19. a köznevelést és a nem formális képzést szolgáló infrastrukturális fejlesztések,
20. felsőoktatási infrastrukturális fejlesztések,
21. visszatérítendő támogatások nyújtása hátrányos helyzetű személyek és vállalkozások számára,
22. társadalmi innováció és transznacionális együttműködések.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) előirányzatából nyújtható állami támogatásnak minősülő jogcímek, támogatható tevékenységek:
1. a versenyképes vállalkozói tudás elterjesztése,
2. kis- és középvállalkozás növekedési és foglalkoztatás-bővítési lehetőségeinek megteremtése,
3. vállalkozások együttműködésének és piacra jutásának elősegítése,
4. a kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitások megerősítésével növekvő Horizont2020 részvétel,
5. a kutatás-fejlesztési és innovációs aktivitás növelése a tudás- és technológia-intenzív vállalkozások körében,
6. a stratégiai kutatás-fejlesztési és innovációs hálózatok számának növelése a nagy innovációs potenciállal rendelkező vállalatok, valamint a közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyek között,
7. az újgenerációs, országos szélessávú hálózatok rendelkezésre állásának biztosítása,
8. az információs és kommunikációs technológia szektor nemzetközi versenyképességének növelése,
9. a vállalkozások informatizáltságának növelése,
10. a digitális felzárkózás felgyorsítása és a közösségi hozzáférés növelése,
11. a közvetlen energiaköltségek összesített csökkentése az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások alkalmazásának növelése által,
12. az álláskeresők, különösen az alacsony iskolai végzettségűek növekvő körének munkaerő-piaci integrációja,
13. a társadalmi célú vállalkozások foglalkoztatási kapacitásának erősítése,
14. a munkanélküliek és inaktívak széles körű hozzáférése a nem állami szervezetek által szervezett munkaerő-piaci programokhoz,
15. jobb hozzáférés a gyakornoki helyekhez és növekvő vállalkozói aktivitási kedv a fiatalok körében,
16. a munkaerő-piaci szereplők munkaszervezési módszerek és munka minősége terén történő aktivitásának és tudatosságának növelése,
17. a munkavállalási korú lakosság, különösen az alacsony képzettségűek javuló hozzáférése a munkaerő-piaci kompetenciákat javító képzési lehetőségekhez,
18. a gazdasági igényekhez igazodó, minőségi képzési intézményrendszer kialakítása,
19. a turisztikai költés növelése a kulturális és természeti örökségi helyszíneken,
20. kis- és középvállalkozások külső finanszírozáshoz történő hozzáférésének javítása a finanszírozási forrásokhoz nem, vagy nem megfelelő mértékében hozzájutó kis- és középvállalkozások versenyképességének erősítése érdekében,
21. az épületek energetikai korszerűsítése, valamint távhőrendszerek, energiahatékony fejlesztése és a megújuló energiaforrások alkalmazásának növelése,
22. a foglalkoztatást ösztönző beruházásokat megvalósító vállalkozások, köztük a társadalmi célú vállalkozások külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása,
23. az oktatási és képzési rendszerek minőségének és munkaerő-piaci relevanciájának fokozása,
24. a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok ifjúsági garanciához való hozzáférésének biztosítása.

Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) előirányzatából nyújtható állami támogatásnak minősülő jogcímek, támogatható tevékenységek:
1. az eljutási idő javítása a magyarországi TEN-T úthálózaton,
2. a hazai TEN-T vasútvonalakon az utazási idő csökkentése,
3. a dunai hajózás biztonságának javítása,
4. az elővárosi vasúton utazók számának megőrzése,
5. a városi közösségi közlekedési utazási idő csökkentése,
6. az intermodális személyszállítási kapcsolatok javítása,
7. a közlekedési rendszer olajfüggőségének csökkentése,
8. a torlódások csökkentése a magyarországi regionális úthálózaton.

A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) előirányzatából nyújtható állami támogatásnak minősülő jogcímek, támogatható tevékenységek:
1. szervezet- és folyamatfejlesztés,
2. elektronikus ügyintézés kibővítése,
3. központi közigazgatási kompetenciaközpont fejlesztése,
4. közigazgatási dolgozók kompetenciafejlesztése,
5. korszerű közigazgatási ügyintézés,
6. egységes elégedettségmérési program,
7. integrált közszolgáltatási információs rendszer bevezetése,
8. a közszolgáltatások rendszerszintű megújítását megalapozó kutatások,
9. közszolgáltatási szakemberek kompetenciafejlesztése,
10. innovatív közszolgáltatás optimalizációs mintaprojektek

A Környezet és Energetikai Hatékonyság Operatív Program (KEHOP) előirányzatából nyújtható állami támogatásnak minősülő jogcímek, támogatható tevékenységek:
1. ivóvízminőség-javítás ivóvíz-kezelési technológiák fejlesztésével, más vízbázisra áttéréssel, térségi rendszerek
kialakításával, rekonstrukcióval, illetve ezek kombinációjával,
2. szennyvízelvezetéssel és -kezeléssel kapcsolatos fejlesztések,
3. a szennyvíziszap országosan egységes koncepció alapján történő hatékony kezelése és optimális
hasznosítása érdekében szükséges beruházások, fejlesztések energiahatékonysági elemekkel,
4. az elkülönített gyűjtési és szállítási rendszerek fejlesztése,
5. az előkezelés, a hasznosítás és az ártalmatlanítás alrendszereinek fejlesztése a települési hulladék
vonatkozásában,
6. Országos Környezeti Kármentesítési Program,
7. hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram-termelés,
8. épületek energiahatékonysági korszerűsítése, épülethez kapcsolódó megújuló energetikai fejlesztések,
9. távhő és hőellátó rendszerek energetikai fejlesztése, illetve megújuló alapra helyezése,
10. intelligens hálózati rendszerek támogatása a villamosenergia-rendszer rugalmasságnak biztosítására.

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) előirányzatából nyújtható állami támogatásnak minősülő jogcímek, támogatható tevékenységek:
1. a vállalkozások növekedési és foglalkoztatás-bővítési lehetőségeinek javítása Pest megyében,
2. a vállalkozások külpiaci jelenlétének és az ezt támogató együttműködésekben való részvételének erősödése,
3. a vállalati kutatás-fejlesztési aktivitás és innovációs együttműködések erősödése,
4. megerősített tudásbázisok,
5. a vállalkozások külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása,
6. a vállalkozások külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása a kutatás-fejlesztés erősítése érdekében,
7. az energiahatékonyság növelése közszolgáltatásnak helyet adó önkormányzati ingatlanokban és
önkormányzati tulajdonú lakóépületekben,
8. a szén-dioxid kibocsátás csökkentése a közösségi közlekedés és a fenntartható utazási láncok fejlesztése által,
9. a kisgyermeket nevelő szülők munkavállalásának támogatása,
10. a társadalmilag és fizikailag leromlott vagy leromlással veszélyeztetett településrészeken élő lakosság
életminőségének javítása,
11. erősebb összetartozás megteremtése a városi közösségekben a kulturális kínálatbővítés és közösségfejlesztés
segítségével,
12. a társadalmi együttműködés erősítése,
13. magasabb színvonalú humán közszolgáltatások nyújtása,
14. az oktatási és képzési rendszerek minőségének és munkaerő-piaci relevanciájának fokozása,
15. az álláskeresők – különösen az alacsony iskolai végzettségűek – növekvő körének munkaerő-piaci
integrációja,
16. a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok ifjúsági garanciához való
hozzáférésének biztosítása,
17. jobb hozzáférés a gyakornoki helyekhez és növekvő vállalkozói aktivitási kedv a fiatalok körében,
18. a munkaerő-piaci szereplők munkaszervezési módszerek és munka minősége terén történő aktivitásának és tudatosságának növekedése,
19. a munkavállalási korú lakosság, különösen az alacsony képzettségűek javuló hozzáférése a munkaerő-piaci kompetenciákat javító képzési lehetőségekhez,
20. a gazdaság igényeihez igazodó minőségi képzési intézményrendszer kialakítása.

(forrás: Magyar Közlöny, 139. szám)

Pályázatokról

A pályázatokról bővebben

Pályázati információs napok a Somogy Ifjúságáért Egyesület szervezésében az alábbi helyszíneken, időpontokban kerülnek megtartásra:

2015. 02. 23. 15 órai kezdettel  7400 Kaposvár, Szent Imre utca 14.
2015. 02. 24. 15 órai kezdettel  7300 Komló, Városház tér 3.
2015. 02. 25. 16 órai kezdettel  7900 Szigetvár, Deák Ferenc tér 16. (Házasságkötő terem)
2015. 02. 26. 17 órai kezdettel  7570 Barcs, Bajcsy-Zs. u. 9
2015. 03. 03. 17 órai kezdettel  8651 Balatonszabadi, Vak Bottyán utca 133. (Művelődési Ház)
2015. 03. 04. 17 órai kezdettel  8714 Kelevíz, Vörösmarty u. 46. (IKSZT)
2015. 03. 05. 17 órai kezdettel  7282 Kisbárapáti, Fő utca 80 (Művelődési Ház)

Az egyesületek, alapítványok [civil szervezetek], köztestületek, közalapítványok
[mind együtt: nonprofit szervezetek] alapítására, működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat a Ptk. és az Ectv. határozza meg.

13._sz._fuzet_Nonprofit_szervezetek_adozasanak_szabalyai

nonprofit13

Az Ifjúságszakmai Társaság szeretettel meghívja Önt a
Harmadrészt - Magyar Ifjúság 2012 című kötet
bemutatására.

A meghívó megtekinthető az alábbi linken:

http://ifjusagitanacs.hu/docs/!!meghivo-MagyarIfjusag-Harmadreszt-0126_uj.pdf

A Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2015. év december 31-ig tartó cselekvési tervéről

Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Elolvasom a teljes hírt

Az amerikai elnök szerint az ország gazdasági fejlődéséhez immár nem elég, ha a fiatalok kijárják a középiskolát. Még legkevesebb két év tanulásra van szüksége mindenkinek ahhoz, hogy olyan tudásra tegyen szert, amellyel helyt tud állni a huszonegyedik század globális versenyében, ezért ingyenessé tenné a kétéves közösségi főiskolákat mindenki számára. Ezekben a helyi cégek igényeinek megfelelő szakmákat is el lehet sajátítani, de a többség matematikát, irodalmat, informatikát és természettudományokat tanul. Olyan tárgyakat, amelyek képessé teszik a későbbi fejlődésre, tanulásra.
Az amerikai sajtó szerint az elnökre és környezetére nagy hatással volt két harvardi professzor munkája, akik szerint a huszadik század részben azért lehetett Amerika évszázada, mert világelső volt az oktatásban.
Claudia Golding és Lawrence Katz 2008-ban megjelent oktatástörténeti könyve szerint a huszadik század elején az emberek látták, hogy a középiskolát végzettek jobb állásokat kapnak, ezért kikövetelték, hogy az ő szűkebb környezetükben is legyen ingyenes középiskola a gyerekeiknek. Az inasrendszerhez ragaszkodó Európa ekkoriban legyintett az ötletre. Ám Golding és Katz szerint a több tanulás nemcsak az irodai, hanem a kétkezi munkásoknak is hasznára vált. Könnyebben tanulták meg az új technológiákat, így őket vették fel a legjobban felszerelt gyárakba, és többet is kerestek, mint kevésbé képzett társaik. A fejlődés motorjává váltak. A The New York Timesban olvasható ismertető szerint Golding és Katz arra jutott: a középfokú képzés általánossá tétele a társadalmi egyenlőtlenségeket is csökkentette.

Ám az utóbbi harminc évben egyre kevésbé figyeltek az Egyesült Államokban az oktatásra, és ez egybeesett a gazdasági fejlődés lassulásával és az egyenlőtlenségek növekedésével. A képlet egyszerűnek tűnik: a 12 év tanulás már nem elég. Barack Obama nagy ívű javaslatai évek óta elbuknak az ellenzék által dominált törvényhozásban. Emiatt könnyű legyinteni a minap bejelentett javaslatára is. Úgysem szavazzák meg!
Ez lehetséges, ám ettől még fontos az üzenet. Az elnök kiállt és azt mondta, a főiskola nem csak a kiváltságosoknak jár. Milliókat buzdít továbbtanulásra, és afelé lökheti a tagállamokat, hogy szövetségi támogatás híján is kövessék Chicago és Tennessee példáját, ahol most vezetik be a közösségi főiskolák ingyenességét.
Most nézzük meg, a magyar miniszterelnök és kormánya mit üzen. Szerintük kevesebb gimnazista és több szakmunkás kellene. Olyanok, akik az általános iskola után nem bajlódnak matematikával, idegen nyelvekkel vagy irodalommal és az érettségivel, hanem gyorsan munkába állnak. Tizenegy év tanulás után. Ezek a diákok nem kapnák meg azokat a készségeket, amelyek segítségével később képesek tovább képezni magukat és alkalmazkodni a gyorsan változó piaci viszonyokhoz. Ezekbe az iskolákba pedig a legszegényebbek gyerekei járnak, akiket így a kormány nem is a XX., hanem egyenesen a XIX. századba lökne vissza.

Itt az új közfoglalkoztatotti bér összege:

A Kormány 376/2014. (XII. 31.) Korm. rendelete
a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló
170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet, továbbá a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének
és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletet
módosításáról

A Kormány a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 53. §-ában,

a 6. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket
rendeli el:
1. § A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.)
Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatott részére megállapított közfoglalkoztatási bér a teljes
munkaidő teljesítése esetén:
a) havibér alkalmazása esetén 2015. január 1-jétől 79 155 forint,
b) hetibér alkalmazása esetén 2015. január 1-jétől 18 200 forint,
c) napibér alkalmazása esetén 2015. január 1-jétől 3639 forint.
(2) Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén
kötelező legkisebb összege 2015. január 1-jétől 79 155 forint/hó. A teljesítménykövetelmények száz százalék feletti
teljesítése esetén a közfoglalkoztatási bér növelhető. A teljesítménykövetelmények száz százalék alatti teljesítése
esetén a közfoglalkoztatási bér csökkenthető. A közfoglalkoztatót a teljesítménybér alkalmazása esetén sem illeti
meg többlettámogatás.
(3) Részmunkaidő esetén az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bértételt a munkaidő eltérő mértékével
arányosan csökkentve kell figyelembe venni azzal, hogy az egy hónapra folyósított havi nettó bértétel nem lehet
kevesebb 22 800 forintnál.”
2. § A Rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) Legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén
a közfoglalkoztatottat megillető garantált közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén
a) havibér alkalmazása esetén 2015. január 1-jétől 101 480 forint,
b) hetibér alkalmazása esetén 2015. január 1-jétől 23 330 forint,
c) napibér alkalmazása esetén 2015. január 1-jétől 4666 forint.
(2) A garantált közfoglalkoztatási bér esetében az 1. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni
kell azzal az eltéréssel, hogy teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő
teljesítése esetén a közfoglalkoztatási bér kötelező, legkisebb összege 2015. január 1-jétől 101 480 forint/hó.”
3. § A Rendelet 2/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2/A. § (1) A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér a teljes
munkaidő teljesítése esetén
a) havibér alkalmazása esetén 2015. január 1-jétől 87 090 forint,
b) hetibér alkalmazása esetén 2015. január 1-jétől 20 020 forint,
c) napibér alkalmazása esetén 2015. január 1-jétől 4004 forint.
(2) A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási garantált bér
legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése és a teljes munkaidő
teljesítése esetén
a) havibér alkalmazása esetén 2015. január 1-jétől 111 660 forint,
b) hetibér alkalmazása esetén 2015. január 1-jétől 25 670 forint,
c) napibér alkalmazása esetén 2015. január 1-jétől 5134 forint.
(3) A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér, illetve
közfoglalkoztatási garantált bér esetében az 1. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell,
azzal az eltéréssel, hogy teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő
teljesítése esetén
a) a közfoglalkoztatási bér kötelező, legkisebb összege 2015. január 1-jétől 87 090 forint/hó,
b) a közfoglalkoztatási garantált bér kötelező, legkisebb összege 2015. január 1-jétől 111 660 forint/hó.”
4. § A Rendelet 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E rendeletnek a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló
170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet módosításáról szóló 376/2014. (XII. 31.) Korm. rendelettel megalapított
rendelkezéseit első alkalommal a 2015. január hónapra járó közfoglalkoztatási bér és közfoglalkoztatási garantált
bér megállapításánál kell alkalmazni a rendelet hatálybalépésekor fennálló közfoglalkoztatási jogviszonyokban is.”
5. § Hatályát veszti a Rendelet 3. § (3a) és (4) bekezdése.

Forrás : Magyar Közlöny

Tájékoztatás az szja 1%-os eljárás 2014. évi változásairól
2014. június 30.

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (továbbiakban: Szf. tv.) módosítása következtében jelentősen átalakultak a 2014. rendelkező évi felajánlásokból részesülni kívánó civil szervezetek kedvezményezetté válásának, elszámolásának feltételei.

A felajánlásokból való részesedéshez szükséges várakozási idő valamennyi szervezet tekintetében egységesen két évre módosult.

A kedvezményezetté válás alapfeltétele, hogy

• a szervezet a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább 2 évvel korábban szerepeljen a bírósági nyilvántartásban,
• belföldi székhellyel rendelkezzen,
• nyilatkozata szerint közhasznú tevékenységet végezzen,
• továbbá alapszabálya, alapító okirata szerint megfeleljen a Civil tv. 34. § (1) bekezdés d) pontja szerinti feltételnek, azaz közvetlen politikai tevékenységet nem végezhet.

Kedvezményezetté válás

• 2014. rendelkező év
  A 2014. rendelkező évi nyilatkozatokban felajánló magánszemélyek által érvényesen megjelölt kedvezményezettek részére a NAV 2014. szeptember 1-ig adja postára a felhívó-tájékoztató leveleket, amelyben a szervezetek tájékoztatást kapnak a részükre felajánlott szja 1 %-os összeg várható nagyságáról, és azon törvényi feltételekről, amelyek meglétét a levél kézbesítését követő 30 napon belül igazolniuk kell a 1437A adatlapon.

2015. rendelkező év

• A 2015. rendelkező évben csak azok a szervezetek részesülhetnek az szja 1%-os felajánlásokban, amelyek 2014-ben kedvezményezettként előzetesen regisztráltatták magukat a NAV-nál. Az adóhatóság a 2015. évtől kezdve, minden év január 1-jén a honlapján teszi közzé az adott rendelkező évben felajánlásra jogosult kedvezményezettek adószámát, nevét, székhelyét.
• A 2014. évben felajánlásban részesült szervezetnek a 1437A adatlapon kell jelölnie, amennyiben a szervezet a következő évekre vonatkozó előzetes kedvezményezetti regisztrációt is igényli.
• Külön regisztrálnia – az elektronikus EGYREG adatlapon 2014. szeptember 30-ig - csak azoknak a szervezeteknek kell, amelyek nem kapnak felhívó-tájékoztató levelet, mert nem részesültek felajánlásban a 2014. rendelkező évben, vagy a 2015. rendelkező évben részesülhetnek első alakalommal az szja 1 %-os felajánlásokban pl.: a 2 éves várakozási idejük a 2015. rendelkező évre vonatkozóan teljesül első alkalommal.
• A szervezet a nyilvántartásba vételt követő évben válik kedvezményezetté, a regisztráció visszavonásig érvényes. A regisztrálásra nyitva álló határidő jogvesztő, a késedelem kimentésére igazolási kérelem nem terjeszthető elő. Sikeres regisztráció esetén sem kaphat támogatást az a szervezet, amelyet a NAV kizárt a kedvezményezettek köréből.

További változás, hogy a kedvezményezett köztartozásának fennállását a NAV kizárólag a kiutalást megelőzően vizsgálja, és köztartozás fennállása esetén az adóhatóság intézkedik a kedvezményezett részére felajánlott adóösszegnek a nyilvántartott köztartozásra történő átvezetéséről és a fennmaradó összeg kiutalásáról a kedvezményezett részére. Kivételes méltányosság köztartozás fennállása esetén nem alkalmazható, az csupán a feltételek késett igazolása esetén kérhető, utoljára 2014-ben a 1437A adatlap késedelmes benyújtása esetén.

A 2014. január 1-től hatályos szabályok szerint csökkent a működésre felhasználható támogatás aránya és összege is. A kedvezményezett fenntartásával, működésével kapcsolatos költségek - ideértve a tartalékolást követő években felmerült, ilyen jellegű költségeket is - együttes összege a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg huszonöt százalékát, de legfeljebb 25 millió forintot. A kedvezményezett reklám és marketing célú tevékenységére fordított költségeinek együttes összege a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg tíz százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot.
Működési költségként kizárólag a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 7. § (10) bekezdésében meghatározott költségek számolhatóak csak el:

a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

• 79. §-a szerinti személyi jellegű ráfordítások,
• 83. § (3) bekezdés szerinti fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai,
• 86. § (7) bekezdés c) pont szerint a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, véglegesen átadott pénzeszközök összege,
• székhely, működési hely - kivéve, ha az valamely alapító, tag, vezető tisztségviselő, alkalmazott vagy ezek hozzátartozója által bármely jogcímen lakás céljára használt ingatlana is egyben - fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségek, így különösen az ingatlan bérleti díja és a kedvezményezettet terhelő közműdíjak)
• postaköltségek, telefon-, internet szolgáltatás alapdíja (kommunikációs költségek),
• költségvetési szervek esetében a személyi juttatások, valamint a dologi kiadások.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Az önkéntesség felemelkedése Görögországban
Hatalmas potenciállal rendelkezünk: több száz önkéntes szerte Görögországban,” magyarázza Alexander Theodoridis, aki a Boroume, egy élelmiszersegélyeket elosztó szervezet alapítója. ,,Magasabb szintre kell emelnünk a szervezetünket és profin kezelni ezt a lehetőséget.” Theodoridisal szemben egy térkép függ a falon teletűzdelve gombostűkkel, mindegyik a Boroume egy-egy partnerét jelöli szerte Görögországban. A jelölések mutatják ahogyan folyamatosan növekszik a szervezet mérete a 2012-es megalapítás óta.

A civilek sorra számolnak be az önkéntesek számának dinamikus növekedéséről szerte az országban és ez a népszerűség nem csak a szociális problémák ellen küzdő szervezetekre igaz. A fejlődés azért is figyelemre méltó, mivel a statisztikák alapján eddig a görögök mindössze 3%-a vett részt önkéntes tevékenységben, ezzel az eredménnyel pedig sereghajtónak számított Európában. A szociális ügyek megoldásának felelősségét a lakosság tradicionálisan a kormányok, egyház, illetve a családok ügyének tekintette, azonban a gazdasági válság sokakat arra kényszerített, hogy újragondolják ezt a nézetet. ,,Az önkéntességnek ugyanolyan mindennapi tevékenységgé kell válnia, mint a fogmosásnak” vélekedik Myrto Papathanou, a Volunteer4Greece alapítója, amelynek fő küldetése az önkéntesek, aktivisták fogadószervezetekkel való összekötése.

Az önkéntesség terjedésének elősegítésére egy módszer a téma tananyagba ültetése. A görög kormány nemrégiben fogadta el azt a tervet, hogy a tanárokat képezzenek és kiadványokat készítsenek állami iskolák számára az ügy népszerűsítése érdekében. Eddig Görögország volt az egyike annak a mindössze két tagállamnak, amelyekben nem szerepelt a tanári képzések között civil oktatási anyag.

Robbanásszerű növekedés

,,Ez az egész arról szól, hogy megteremtsük az önkéntesség és aktív állampolgárság kultúráját” magyarázza Ekavi Vallera a szociális ellátással foglalkozó Desmos szervezet igazgatója. ,,Ez nem egy hóbort, az emberek valódi energiát fektetnek abba, hogy megtalálják azt a szervezetet, ahol szívesen töltik az idejüket.”

,,Felismertem, hogy rengeteg fiatal nyitott az önkéntességre, de fogalmuk sincs mi ennek a módja, hol kezdhetnének bele,” ezt már a 22 éves Kostapanos Miliaresis, a frissen indított GloVo alapítója meséli, aki sport eseményekre küld önkéntes csoportokat. Az elmúlt két évben 3600, többnyire 18-24 éves, fiatal regisztrált a GloVo online rendszerében. Ezeknek az embereknek a fele sosem önkénteskedett még, a pályakezdők körében rendkívül alacsony foglalkoztatás miatt sokuk számára ez az egyetlen esély, hogy tapasztalatokat szerezzenek a munka világában.

A közösségeket feltérképező Omikron Project alapján tudható, hogy az önkéntesek és helyi kezdeményezések száma is körülbelül 70%-al nőtt mostanra.

A függetlenség megőrzése

Különösen a szolidaritás ügyére koncentráló projekteknél figyelhető meg az az erőteljes tendencia, hogy a kezdeményezőik elutasítanak mindenfajta alapítványi vagy kormányzati támogatást a függetlenségük megőrzése érdekében. Bár ezeknek a helyi kezdeményezéseknek a mérete és száma is folyamatosan változik, Sotiris Petropoulos, a University of Peloponnese kutatója biztos benne, hogy sokan közülük megmaradnak és iránymutatóként fognak szolgálni az egész görög civil társadalom számára. ,,Ezek a csoportok a helyi problémákra adott válaszok, organikusan szerveződnek és rendkívül sokan akarnak rajtuk keresztül valóban segíteni.”

Petropoulos része egy csapatnak, amely az egyes civil szervezetek munkájának hitelességét megállapító indexen dolgozik. A szervezeteknek dolgozniuk kell azon a negatív képen, ami a görögökben róluk kialakult a médiában néhányukról megjelent visszaélési vádak miatt. Különösen fontos, hogy ez a kép ne bélyegezze meg magát az önkéntességet. Emellett szintén problémát jelent, hogy a görögök 38%-a szerint bizonyos civil szervezetek túl jóban vannak politikai pártokkal is. Khalili is a civil szervezetek függetlenségéért dolgozik, ahogy mondja ,,rendszerszintű problémák ellen harcolunk, az önkéntesség fontos, nem számít, hogy milyen a politika”.

Készült a The Guardian cikkéből.

Schmidt Gergő