• Kezdőlap
• IKSZT
  • Dokumentumok
• Önkéntesség
  • Mi az önkéntesség
  • Európai Önkéntes Szolgálat
  • Önkéntesség szakirodalom
  • Szerződés minták
• Ifjúság
  • Fogalomtár
  • Cselekvési terv
  • Nemzeti Ifjúsági Stratégia
  • Települési ifjúsági munka tervezése
  • Civil Tanács
• Szolgáltatásaink
  • Szolgáltatásainkról
  • Hasznos linkek
  • Szakkönyvtár
  • Jogszabályok
  • Alapítási segédlet civil szervezetek számára
• Magunkról
  • Munkatársaink
  • Rólunk írták
  • Dokumentumaink
  • Kapcsolat
• Képgaléria
  • Képek
• Ifjúság és Nonprofit Szakkönyvtár
• Civil Hírlevelek
  • Civil Hírlevelek 2015
  • Civil hírlevelek 2014
  • Civil Hírlevelek 2013
• Hasznos
  • Linkek
  • Logók
  • NEA rendezvény bejelentő
• TÁMOP-2.6.2
  • Sajtóközlemény
  • Projekt bemutatás
  • Támogató

Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Az öregedő társadalom, az elhúzódó tanulóidő, a tanulmányokat folytatók megnövekedett aránya, ezzel együtt az aktív dolgozó fiatalok arányának csökkenése, az ifjúságnak az oktatás, a munkaerőpiac és a szabadidő vonatkozásában fennálló sebezhetősége, az intézményi rendszerbe vetett bizalom megrendülése, a határozott elfordulás az aktív alkotó közéleti részvételtől, illetve a társadalomban tapasztalható negatív folyamatok arra ösztönözték az Európai Unió tagállamait, hogy újrafogalmazzák az ifjúsággal kapcsolatos kormányzati cselekvéseket az Ifjúsági Fehér Könyvben.
Magyarországon is körvonalazódni látszanak azok a folyamatok, amelyek a rendszerváltás időszakának értékbizonytalanságai után a helyzetet felmérve és értékelve egy korszerű, modern és progresszív ifjúságpolitikai lépésváltást igényelnek.
Hazánkban is szükség van arra, hogy az ifjúságot egy folyamatos, innovatív, korszerű tudással rendelkező erőforrásnak tekintsük, amely képes a társadalom megújítására, az aktív szerepvállalásra. Mint önálló, döntésképes egyénekre tekintünk az ifjúsági korosztályok tagjaira, a jövő alakítóira, lehetőséget ajánlva képességeik kibontakoztatásához.
Az államnak felelőssége van abban, hogy polgárainak a társadalomba történő beilleszkedése sikeres legyen, valamint, hogy Alkotmányban rögzített jogaikkal élni tudjanak. Az ifjúsági korosztályok esetében e felelősség speciális intézkedéseket és figyelmet követel meg. Az államnak továbbá érdeke, hogy a felnövekvő korosztályok ismerjék és elfogadják azokat a társadalmi normákat, amelyekben élünk, s hogy maguk is képesek legyenek azok átörökítésére. Az érintett korosztályok élete a felnőtté válás folyamatában egységes és oszthatatlan, azaz nem kezelhető szakterületenként2, ezért a politikumnak szektorokat átívelő koncepcióval kell rendelkeznie a felnövekvő nemzedékekkel kapcsolatos teendőiről. A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása, megtestesülése.

A Nemzeti Ifjúsági Stratégia letöltése